Annak érdekében, hogy a burkolásra szánt felületed egyenletes legyen, szükséged lehet beltéri aljzatkiegyenlítő vagy a fagyálló kültéri aljzatkiegyenlítő használatára. Nem csupán azért kell erre figyelned, hogy a leendő burkolat esztétikus legyen. Azért fontos, mert az aljzat szintjén dől el, hogy később miként tudsz padlószőnyeget, parkettát, kerti utat vagy éppen teraszburkolatot fektetni. Szóval a burkolat és a ragasztó kiválasztása után vizsgáld meg az alapfelületet is, mert csak így derülhet ki, hogy indokolt-e az aljzatkiegyenlítés vagy nem. Amennyiben egyenletlenségeket, repedéseket és különféle hibákat találsz az aljzaton, akkor egy megbízható aljzatkiegyenlítő elengedhetetlen lesz.
Pontosan mi az aljzatkiegyenlítő?
Biztosan sokféle megnevezést hallottál már: önterülő beton, gyorskötő aljzatkiegyenlítő, beltéri aljzatkiegyenlítő és így tovább. Rendkívül sokféle aljzatkiegyenlítő érhető el a piacon, de a szerepük azonos. Az a legfőbb feladatuk, hogy teljesen sima, burkoláshoz megfelelő felületet alkossanak, azaz a burkolólapok lefektetése előtt eltüntessenek minden egyenletlenséget. Leginkább a gletthez hasonlíthatóak, víz hozzáadásával nyerik el végső, alkalmazható állagukat. Amíg a glettet elsősorban falak simítására tudod felhasználni, addig az aljzatkiegyenlítőnek a vízszintes felületeknél veszed hasznát.
Fagyálló kültéri aljzatkiegyenlítő
Most éppen nem a nappalit tervezed burkolni, hanem a teraszt újítanád fel? Semmi gond! A beltéri változatok mellett, könnyen találsz külső téren is alkalmazható aljzatkiegyenlítőt. Felhasználási módjukban és állagukban szinte nincs különbség közöttük. Ugyanakkor a fagyálló kültéri aljzatkiegyenlítő, ahogy a nevéből is kiderül, megbirkózik az időjárás viszontagságaival, ellenáll a hőségnek és a fagynak.
Arra azonban figyelned kell, hogy amíg a belső terekben a teljesen sima, vízszintes felület a cél, addig kültéren a vízelvezetés miatt legalább 3 százalékos kifelé tartó lejtést érdemes készítened. Amennyiben bármilyen oknál fogva a lejtés mégsem lehet nagyobb 0,5 százaléknál, bátran használhatsz önterülő aljzatkiegyenlítőt is.
Mire figyelj az aljzatkiegyenlítő kiválasztásánál?
Az egyik alapvető szempont, hogy megfelelő mennyiséget vegyél. Bosszantó, ha utólag újabb adagot kell beszerezned, de még rosszabbul jársz, ha többet vásárolsz a kelleténél. A csomagoláson minden esetben feltüntetik négyzetméterben megadva, hogy az adott zsák aljzatkiegyenlítő mekkora felületre elég. Vásárlás előtt tehát mérd fel, pontosan milyen nagyságú felületet tervezel leburkolni, így könnyen kiszámolhatod, hogy mekkora mennyiségre lesz szükséged.
A beltéri aljzatkiegyenlítőket két nagy felhasználási területre csoportosíthatjuk, annak alapján, hogy nedvszívó aljzathoz vagy nem nedvszívó aljzathoz alkalmazhatóak. Az első csoportba a betonpadló, cement vagy a faforgács lap sorolható, míg a nem nedvszívó kategóriába a kő és a kerámia tartozik. Rendkívül sokféle márkával találkozhatsz a különféle barkácsáruházak és szakboltok kínálatában. A csomagoláson ezért minden esetben olvasd el azt is, hogy milyen felhasználási felülethez ajánlják, vagy kérd ki egy szakember véleményét!
Az önterülő beton
Ne tévesszen meg az önterülő aljzatkiegyenlítő elnevezése! Bár a hangzása azt súgja, hogy elég bekeverned az anyagot, majd egyszerűen ráöntened a felületre, az aljzatkiegyenlítő pedig szépen kitölti a teret, egyenletesen eloszlik és automatikusan elvégzi helyetted a feladatot. De szép is lenne…! Az igazság ellenben az, hogy az önterülő beton használatakor is szükség van munkára, tapasztalatra és szaktudásra.
Akkor miért hívják önterülőnek? Azért kapta ezt az elnevezést, mert hígabb állaga könnyebbé teszi a használatát. Megbízhatóan kitölti a legapróbb réseket, megtalál minden repedést. A segítségével gyorsabban és egyszerűbben elvégezhetet az aljzatkiegyenlítést. Igény esetén, a még tökéletesebb eredmény eléréséhez, akár újabb rétegeket is felvihetsz a száradás után, de a szakemberek szerint nem érdemes átlépni a 2,5 cm vastagságot.
