Az akadálymentes fürdőszoba kifejezés hallatán általában az időseknek és a mozgássérülteknek kialakított környezet jut az eszünkbe. Pedig minden otthonban jól mutat, nagyon praktikus és nem mellesleg biztonságos lehet az akadálymentesítés. Hogy miért? Mert nem árt gondolni a jövőnkre, mivel sajnos nem maradunk örökké fiatalok, hogy csak úgy ki és be pattanjunk a kádba, hogyha egy lazító fürdőt szeretnénk venni.
Miként alakítható ki egy akadálymentes fürdőszoba?
Az sem mindegy, hogy teljesen, vagy csak részben törekszünk a kialakítás során az akadálymentesítésre. Nem árt, ha számításba vesszük azt a tényt is, hogy a statisztikák szerint a háztartások legveszélyesebb része a fürdőszoba szokott lenni a csúszós, nedves felületek miatt. Sokan megtapasztalhattuk már, hogy milyen kemény a kád széle, de hasonló módon a küszöböt sem kellemes lerúgni csupasz lábbal.
Az akadálymentesítés magába foglalja, hogy a helyiség használói a lehető legönállóban végezhetik el a dolgukat az adott környezetben, segítség igénybevétele nélkül. Mert egy egészséges embernek a mindennapi feladatok teljesen természetesnek számítanak, viszont egy mozgáskorlátozott, idős személynek valódi kihívást jelenthet ki és belépni a kádba. A felújítás során vagy az építés során felejtsük el a lépcsőket és a küszöböket, illetve a lelógó tárgyakat.
Törekedni kell a minél tágasabb tér kialakítására. Ha nincs szükség feltétlenül fürdőkádra, akkor remek megoldás lehet egy walk in zuhanyzó kialakítása. Egy kerekesszéket használó személy akkor tud akadálymentesen mozogni a helyiségben, hogyha képes megtenni egy 360 fokos fordulatot. Tegyük fel, hogy a tér adott ehhez a manőverhez, viszont az sem mindegy, hogy miként jutunk be a fürdőbe.
Egy túl szűk ajtó könnyen áthatolhatatlan akadályként tornyosulhat elénk, ezért a minimum belső szabad tokszélességnek nagyjából 85-100 cm-nek kell lennie, ami 90 fokos nyitási szöggel párosul. Az ajtó előtt pedig szintén legalább egy 150×150 cm-es szabad teret kell biztosítani. Fontos odafigyelni minden apró részletre, mert ha átsiklunk valami felett, akkor ez a könnyelműség a későbbiekben komolyan megbosszulhatja magát.
Gondoskodjunk arról, hogy az ajtó ne befelé, hanem kifelé nyíljon, hogy ne gátolja a bejutást. A kilincs alapvetőnek számít, viszont nélküle könnyebben boldogul egy olyan személy, aki pl. mankóval vagy bottal közlekedik. A kilincs kiváltására remek megoldásnak számít, ha az ajtó impulzusnyitású elektromos zárfogadóval van felszerelve.
Az akadálymentes fürdőszoba fontos részét képezi a világítás, hiszen a gyengén látók könnyen akadályba ütközhetnek olyan helyen, ahol más egyszerűen boldogul. A segítésük érdekében ajánlott a kapcsolókat nagyjából 110 cm-es magasságon elhelyezni kiemelt, formában. Ez pl. matricázással is kivitelezhető. Így egy fehér kapcsoló nem fog teljesen beleolvadni a fehér fal síkjába.
A fürdőszobai kapaszkodók ideális elhelyezése
Ezeket a mozgást segítő kiegészítő elemeket több helyen is el kell helyezni az akadálymentesített fürdőszobában, mégpedig az ajtó, a WC, a zuhanyzó és a mosdó mellett is. A felszerelés során pedig gondolni kell a balkezes használókra is. A felszerelés még önmagában nem elég, hiszen a fürdőszobai kapaszkodók teherbírását is szem előtt kell tartani. Egy beton vagy téglafal esetében ez még nem olyan nagy gond, viszont gipszkarton esetén szükséges előbb a falazatban a teherbíró merevítés kialakítása.
Az akadálymentes kád kettő az egyben megoldás
Mert egyesíti a fürdés és a zuhanyzás örömét. Olyan belépővel rendelkezik, amely szinte egyszintben van a padlózattal. Az ajtó bezárásával pedig alkalmassá tehető a kád fürdésre és zuhanyzásra egyaránt. Ennek a koncepciónak hála csak néhány cm-t kell átlépniük azoknak, akiknek eddig gondot jelentett a kádból való ki és beszállás.
Az akadálymentes zuhanynál szintén hasonló a helyzet. Ne használjunk magas zuhanytálcát. Optimális esetben nincs pereme az akadálymentesített fürdőszobában a zuhanyzónak, ahogy erről már szó esett a walk in kialakítás kapcsán. A minimum méret 120×120 cm, kerekesszék esetén pedig 150×150 cm az ajánlott.
