A magyar kerámia gyáripar azon kevés iparágak egyike, mely a mostoha viszonyok dacára is oly pozíciót tudott magának hazánkban teremteni, hogy termelő közgazdasági életünk jelentékeny faktorává küzdötte fel magát.
A kerámia gyáriparnak hazánkban Zsolnay Vilmos, a világszerte ismert magyar keramikus volt az úttörője.
Zsolnay Vilmos bámulatos akaraterőt igénylő, kitartó munkával, szaktudással és műízléssel szerény keretekből
fejlesztette hatalmas vállalatokká, előbb pécsi, majd utóbb Budapesten is létesített gyártelepeit.
Zsolnay Vilmos nevét elsősorban művészi kerámia alkotásai tették ismertté – előbb külföldön, majd itthon is.
A művészi kerámia mellett azonban a közhasználati és különböző műszaki alkalmazású kerámia gyártmányok
előállítására is gondot fordított s Budapesten 1985-ben alapított gyára már kizárólag ily irányú
gyártmányok előállítására létesült. Országunk mai helyzetében, különösen külkereskedelmi mérlegünk
szempontjából, igen jelentékeny szerepe jut a magyar kerámia iparnak s elsősorban ennek a legtekintélyesebb
reprezentánsának, a Zsolnay cégnek. Zsolnayék pécsi gyárában ezidőszerint főleg porcelán használati
edények és porcelánszigetelők készülnek. Ez a gyár néhány évvel ezelőtt teljes felkészültséggel vette
fel a harcot a cseh és német ipar ellen s ennek köszönhető, hogy ma már a magyarországi porcellánfogyasztásnak
tekintélyes részét tudja fedezni. Különösen a nagyfeszültségű szigetelőknek gyártási programmjában való
felvételével sikerült kiszorítania a külföldi gyártmányt éppen abban az időben, mikor az elektrifikálási
munkálatoknak országszerte végbemenő rohamos terjedésével igen megnövekedett szükséglet jelentékeny
összegekkel növelte volna behozatalunkat.
Jelentős szerepe jut a pécsi Zsolny-gyár üzemében a kőagyagcső-gyártásnak.
A mai Magyarországon egyedül Pécsett készülnek kőagyagcsövek. Az utóbbi években egymásután kivitelre
kerülő csatornázások kőagyagcsőszükségletét Pécsett, Szekszárdon, Egerben, Sopronban, Kelenföldön stb.
a pécsi Zsolnay-gyár fedezte és ezzel is behozatalunk egy jelentős tételét ragadta el a külföld elől.
Közismert a Zsolnay-féle cserépkáhlyhák kitűnő kvalitása. A gyár nagy kiterjedésű telepének egy egész
osztályát foglalkoztatja ezzel az üzemággal. Készít egyszerűbb igényeknek megfelelő, olcsóbb,
de kifogástalan kivitelű és ízléses kályhákat, kandallókat, fűtőtestburkolásokat, stb.
A különböző műszaki és közhasználatú cikkek előállítása mellett természetesen ma is foglalkozik a gyár művészi
kerámiák előállításával. Különösen a közismert Eosin-technikában, melyek külföldön is igen keresettek.
A pécsi Zsolnay-gyárnak testvérvállalata a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán-Fayencegyár r.-t., mely kizárólag
fayenceáruk előállításával foglalkozik. Ez a gyártelep Budapest keleti részén, a Zuglóban fekszik.
Már felépítésekor kizárólag fayence falburkolólapok és fayence vízvezetéki áruk tömeggyártására lett berendezve.
Vízvezetéki fayenceárukban a háború előtti termeléshez viszonyítva, körülbelül tízszeresét teszi ki jelenlegi termelése.
A modern tömeggyártás külföldi technikai haladásával lépést tartva, berendezéseinek állandó tökéletesítésével és szakszerű
vezetéssel úgy ár, mint minőség tekintetében annyira versenyképes, hogy az idegen árút teljesen kiszorította Magyarország területéről.
Falburkoló lemezgyármányai ma elismerten vetekszenek a legjobb külföldi áruval, melynek behozatalát 1-2 év
alatt minimumra sikerült leszorítani. Gyártmányaival a szomszédos államok felé irányuló exportüzletet is
sikeresen vehette fel és így nemcsak behozatalunk csökkentésével, de külkereskedelmi mérlegünk exporttételeinek
emelésével is jelentős szerepe jut a magyar kerámia iparnak gazdaságpolitikai szempontból.
